A baglyok l�legzetel�ll�t� teremtm�nyek �s b�r t�bbnyire tan�that�k �s j�l kezelhet�ek, m�gis jobban tessz�k, ha meghagyjuk �ket a vadonnak �s a mad�r szok�sait j�l ismer� mad�rszak�rt�knek.

A Harry Potter-sorozat egyik n�pszer� h�se, a h�bagoly (Nyctea scandiaca ) k�t fontos szerepk�rrel is rendelkezik: el�sz�r is � a kiv�teles tulajdons�gokkal rendelkez� ifj� var�zsl� madara, m�sodszor pedig postabagolyk�nt a h�rhoz�s is az � feladata. A megfilmes�tett t�rt�net rendk�v�li sikere persze nem j�rt k�vetkezm�nyek n�lk�l: egyre t�bb gyerek szeretne h�baglyot kutya helyett. Csak messzir�l csod�ljuk! Jobban tessz�k azonban, ha kiv�telesen nem teljes�tj�k csemet�nk k�v�ns�g�t - hacsak nem b�njuk a magas p�nzb�rs�got vagy a b�rt�nb�ntet�st - �s ink�bb pl�ssbaglyot v�s�rolunk, ugyanis az illet�kes hat�s�gok enged�lye n�lk�l illeg�lis a tart�suk vagy b�rmilyen c�lra t�rt�n� befog�suk. B�rmilyen hihetetlen, az USA-ban m�g egy elhullajtott tollat sem szabad megtartani! A baglyok l�legzetel�ll�t� teremtm�nyek �s b�r t�bbnyire tan�that�k �s j�l kezelhet�ek, m�gis jobban tessz�k, ha meghagyjuk �ket a vadonnak �s a mad�r szok�sait j�l ismer� mad�rszak�rt�knek. Szabadnak sz�letett M�gis mi�rt nem tarthatunk ilyen madarat? A v�lasz igen egyszer�: mert sosem lettek h�zias�tva. Intelligens �s tan�that� �llatok - ahogy a Harry Potter-filmek is bizony�tj�k - de ez nem jelenti azt, hogy kalitk�ba val�k. Vadnak sz�lettek, �gy rendk�v�l nehezen t�rik a befog�st �s a bez�rts�got. Vesz�lyeztetett voltuk a m�sik indok arra, hogy �vjuk �s csak term�szetes �l�hely�k�n csod�ljuk �ket. Kiv�ltk�pp igaz ez �szak-Amerik�ban, ahol gyakorlatilag kihal�f�lben vannak. A term�szettud�sok komoly munk�t v�geznek a baglyok megment�se �rdek�ben: v�dik �l�hely�ket �s teny�szt�si programokat �ll�tanak fel sz�mukra. H�st k�r vacsor�ra Tov�bbi nyom�s �rv a mad�r tart�sa ellen: ne t�vessz�k �ssze a nagyi kakaduj�val, a h�bagoly etet�se ugyanis nem a finny�sabbaknak val�. Vegy�k p�ldak�nt Harry Potter bagly�t, Hedviget: mivel ragadoz� mad�r, nem magokat k�r vacsor�ra, sokkal ink�bb kiseml�s�ket, mint p�ld�ul nyulat, egeret vagy lemminget, de szereti a halat �s a "tenger gy�m�lcseit" is. A pr�d�t hegyes karmaival kapja el, �s ha tudja, sz�r�st�l-b�r�st�l felfalja, de ha nem, akkor �les cs�re �s karmai seg�ts�g�vel apr� darabokra szaggatja. Ezek ut�n az em�szthetetlen r�szeket, mint p�ld�ul az apr�bb csontdarabokat �s a sz�rt fel�klendezi. Sz�val az etet�se �s az ut�na val� takar�t�s sem vacsora el�tt, sem vacsora ut�n nem �ppen �tv�gygerjeszt� dolog. A profi vad�sz A madarak oszt�ly�n bel�l a baglyok a ragadoz�khoz tartoznak, ide soroljuk m�g a sasokat, s�lymokat, kesely�ket �s a h�j�kat. A bagoly, ak�rcsak kuzinjai, kit�n� vad�sz, �jjeli �letm�dj�hoz szeme remek�l alkalmazkodott (l�t�sa t�zszer jobb, mint a mi�nk), hall�sa pedig egyed�l�ll� a madarak k�z�tt. Fej�t ¾ fordulattal k�pes elforgatni teste k�r�l, k�l�nlegess�ge m�g, hogy fejtollai feler�s�tik �s tov�bb�tj�k a hangokat a f�l fel�, hall�s�t m�g t�k�letesebb� t�ve ezzel. �szak-Amerika 18-f�le bagolynak ad otthont, k�zt�k a kuviknak, amely egy helyen �l eg�sz �vben, m�g m�sok - ak�rcsak a h�bagoly - v�ndorolnak. A ragadoz� madarak - bele�rtve a h�baglyokat is - term�szetes �l�hely�nek folyamatos pusztul�sa �s levad�sz�suk rohamosan cs�kkentette popul�ci�juk sz�m�t. Ez�rt 1972-ben az amerikai korm�ny teljes k�r� vad�sztilalmat rendelt el a ragadoz� madarak v�delme �rdek�ben. A tilalom egy�bk�nt az Egyes�lt �llamok c�mermadar�ra, a feh�rfej� r�ti sasra is kiterjed. Nos, ha valaha is gondolkodtunk azon, hogy beszerezz�nk-e egy ilyen madarat, akkor ink�bb tegy�nk le r�la a mad�r �s saj�t magunk �rdek�ben is. Az emberi beavatkoz�s ugyanis v�gzetes lehet a fajra n�zve.